Pókerláz Magyarországon: nem fizetnek adót a százmilliók után
Szinte már a fél ország pókerezik, de vajon befizet-e mindenki ezután az adót? A versenyszervezők egy jogi kiskaput használnak ki.
A pókertornák tétjeiben akár több százmillió forint is megfordulhat hétvégenként. Adót, a legtöbb helyen, mégsem fizetnek a játék után. A tornákat szervező szervezetek nagy része ugyanis sportegyesületekként működik, így nem kell szerencsejáték-adót fizetnie. Azok akik így szerveznek pénzdíjas póker játékot törvényt sértenek: ezt azonban, a hatóságok csak nagyon nehezen tudják bizonyítani. A szerencsejáték Magyarországon állami monopólium. A játékok közül néhányat azonban, jó pénzért, kiad a kezéből az állam. A szerencsejáték szervezésnek szigorú szabályai vannak és koncessziós díjat valamint játék-adót kell fizetni annak, aki belevág.
Molnár Krisztián, az APEH Szerencsejáték Felügyeletének főosztályvezetője azt mondta: három feltételnek egyszerre kell teljesülnie, hogy a törvény értelmében szerencsejátékról legyen szó. A játékosoknak pénz fejében, tehát tét ellenében kell részt venni a játékban, a véletlennek túlnyomó szerephez kell jutnia, és a nyertesnek nyereményben kell részesülnie. Ha tehát ilyen szabályok szerint és pénzre játszák, az szerencsejáték. A póker pedig ezeknek a kritériumoknak rendszerint megfelel. Ez alól, csak egy kivétel van: az ha valaki otthon, filléres vagy néhány forintos tétben játszik a barátaival.
Egy városra való ember rendszeresen pókerezik hazánkban
Magyarországon az elmúlt egy évben szökött legmagasabbra a pókerláz. A játék igazi népszerűsége úgy öt éve és azzal kezdődött, hogy a televízióban elkezdtek póker tornákat közvetíteni. Három éve már minden nagyobb városban volt olyan szórakozóhely, ahol legalább egy asztalhoz le lehetett ülni játszani, az elmúl évben pedig megduplázódott a játékhelyek száma. Most úgy 1500 asztal lehet az országban és több mint 15 ezer olyan játékos, aki rendszeresen pókerezik. Azt, hogy mennyire népszerű ez a játék az is jelzi, hogy tíznél is több színes magazint adnak el, ami csak a pókerről szól és van már kimondottan pókerversenyeket és klubokat hirdető, hetente megjelenő ingyenes programfüzet is.
A szerencsejáték-törvény szerint éppen ezért csak a Pénzügyminisztérium által kiírt pályázaton elnyert koncessziós engedély birtokában szabadna pénzre, bármilyen pókerjátékot vagy versenyt szervezni. Nem kis üzletről van szó: becslések szerint egy hétvégén 10-15 ezren is részt vesznek az országban ilyen versenyeken, és több száz millió, akár félmilliárd forint tét is megfordul a póker-tornákon.
Török Attila, az I. kategóriás nyerőtermek üzemeltetésével foglalkozó Laurus Invest Hungary ügyvezető igazgatója azt mondta: akinek nincs engedélye szerencsejáték szervezésre, az nem szervezhet szerencsejátékot. Ha mégis ilyet tesz, az nem törvényes.
A törvényt legtöbben úgy játsszák ki, hogy sportegyesületként szerveznek tornát és jótékonysági céllal hirdetik meg. Az is divatos, hogy zártkörű klubot üzemeltetnek, ahol nem nevezési, hanem tagsági díjat szednek és csak olyan kártyásokat engednek a klubba, akit legalább egy-két régi játékostól leinformálhatnak. Éppen ezért a hatóságok nehezen tudják bebizonyítani, hogy törvénysértés történik. A játékosok legtöbbször nem is tudják, hogy illegális szerencsejátékban vesznek részt. A tornák, méreteiknél fogva ugyanis teljesen szabályosan szervezett versenyeknek tűnnek. Ki gondolna arra, hogy ahol 100-200 játékos asztalokhoz ül, ott bármi törvénytelenül történhet.
A legálisan működő játéktermek és kaszinók üzemeltetői azt mondják: nem is a játékosokkal van a baj. Az állam feladata lenne rendezni ezt a helyzetet. Nem csak arról van szó ugyanis, hogy a hivatalos játékhelyek forgalmát rontják ezek a hétvégi tornák, hanem jelentős bevételkiesésről is. A kaszinók éves szinten több mint másfél milliárd forint adót fizetnek egy évben az államkasszába. Pénzügyminisztérium azt nyilatkozta, hogy nincs napirenden jogszabályi módosítást annak érdekében, hogy a joghézag megszűnjön és az állam beszedhesse a szerencsejáték-adót.
Aki degeszre kereste magát öt lapon
A pénz a póker fontos tényezője, de rég rossz, ha valaki játék közben azzal foglalkozik, hogy mekkora összeg hever az asztalon – állítja Tóth Richárd. A 29 éves férfi tudja mit beszél, hiszen ő maga is profi játékos: két éve a Las Vegas-i világbajnokságon 2. helyezett volt, s ezzel 333 ezer dollárt söpört be, a bécsi European Poker Masters versenyt megnyerte, a koppenhágai European Poker Tour viadalon pedig harmadik lett.
Az egykor politológusnak tanuló, de két éve már kizárólag a pókerből élő férfi szerint csak akkor lehet valakiből jó játékos, ha függetleníteni tudja magát az euró százezrekben mérhető téttől. A nyugalom persze önmagában még kevés: ahhoz, hogy valaki nyerni tudjon, a reflexein is uralkodnia kell. „Az arc és a kéz sokat elárul a partnerekről – állítja Tóth Richárd –, ha például valaki gyorsabban veszi a levegőt, szinte biztos, hogy jót húzott. Ugyanez a helyzet, ha csak egy pillantást vet az új lapra. Ha hosszan szemléli azt, az ennek az ellenkezőjét jelenti, hiszen az illető gondolkodik. Általában blöffről árulkodik, ha valaki visszatartja a lélegzetét, ha pedig megáll a keze, akkor valami váratlan kellemetlenséggel szembesül. Az amatőr játékosok sokszor nincsenek is tudatában annak, hogy játék közben mennyi mindent elárulnak magukról. Van egy barátom, aki a parti előtt szoros nyakláncot vett fel, s a rajta lévő amulett mozgásából mindig láttam, hogy mikor ver gyorsabban a szíve.”
Mi a póker?
Perzsiában még ma is játszák az úgynevezett as nas kártyajátékot, amely a New Orleans-i francia tengerészekkel indulhatott el Európába és Amerikába, hogy más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a ma is játszott póker. A póker kialakulása óta az egyik legnépszerűbb kártyajáték a világon. A lényege, hogy a játékosok a nyílt vagy zárt kártyáikból a legjobbat kihozva elvigyék az asztal közepén lévő kasszát. Ezt a legjobb lap kombinációval tehetik meg, ilyen kombinációból kilenc különböző van és minden játékosnak arra kell törekednie, hogy az ő kezében legyen a legjobb. Pókerből egyébként hat fajta játékot játszanak. A Texas Hold’Em, ami az 1920-as években alakult ki, a legnépszerűbb változat a hatból.
Tóth Richárd szerint nem véletlen, hogy egyre több pókerjátékos igyekszik az érzelmeit palástolni. A többség napszemüveget, vagy baseball sapkát tesz fel, hogy eltakarja a szemét, illetve az arcát, de olyanra is volt már példa, hogy valaki egy velencei típusú álarcban játszott végig egy egész versenyt. A szabályok eléggé rugalmasak, még beszélgetni is lehet, sőt: olykor ez is a lelki hadviselés része. Persze, ha valakit ez zavar, megkérheti a másikat, hogy hagyja abba. Az sem ritka, hogy egy játékos a gesztusaival „hazudik”, vagyis olyasmit játszik el, amit a többiekkel el akar hitetni. „Velem is előfordult már, hogy tétovának, gyengének mutattam magam, miközben nagyon jó lapjaim voltak – mondta Tóth Richárd –, ilyesmit persze nem lehet éles helyzetben rögtönözni, az efféle helyzetek gyakorlására jók a tét nélküli partik.
Mostanság egyre több játékos fülében van ott a fülhallgató. Ez részben divat, de haszna is van: a játékosok a zenéből merítenek motivációt. Az persze egyénenként változó, hogy kit milyen típusú muzsika nyugtat meg, vagy éppen tüzel fel.” Kevesen gondolnák, hogy a póker nem csak szellemi, hanem fizikai megterhelést is jelent, pedig ez az igazság. Egy világbajnokság általában 3-4 napig tart, egy-egy játéknap pedig déli 12 órától hajnali 2 óráig tart. A résztvevők ugyan kétóránként szünetet tartanak, de még így sem kellemes 14-15 órát eltölteni ugyanabban a testhelyzetben. Ezért bevett gyakorlat a nagyobb versenyeken, hogy profi masszőrhölgyek sétálnak az asztalok között, s aki igényt tart a szolgálataikra, annak játék közben kigyúrják az izmaiból az esetleges merevséget. Ez a szolgáltatás nem olcsó, viszont állítólag megtérül: a szakszerű mozdulatoktól ugyanis nem csak az izmok fájdalma csökken, hanem a szervezet vérkeringése is felpezsdül, ami jótékonyan hat a gondolkodásra.
Forrás:vg.hu
Utolsó kommentek